Az Idősziget program

Az Idősziget óvodai személyiségfejlesztő kiegészítő program 1992-ben Németországból indult (R. Strick-E.Schubert) és az elmúlt 20 évben széleskörű nemzetközi elismertséget szerzett. Azon készségek és képességek hatékony fejlesztését teszi lehetővé, amelyek az életben való boldogulás fő meghatározói, ugyanakkor közvetlenül nem taníthatók (pl. konfliktuskezelés, önkontroll, érzelem-szabályozás, frusztráció- kezelés stb.). Ezen képességek korai megalapozása által a személyiségnek olyan stabil, megbízható bázisa formálódik meg, amelyre a későbbiekben minden területen lehet építeni (pl. iskolai eredmények növekedése, serdülőkor nehézségeinek csökkenése).

A program Magyarország bármely óvodájában, helyi pedagógiai programjuk módosítása nélkül alkalmazható, bevezetése, hosszú távú alkalmazása, alacsony költségigénye miatt, nem terheli meg az intézmény költségvetését.

A program két pillérre épül:

1. A program időtartama alatt minden nemű előregyártott játékszert eltávolítanak az óvodából. Helyettük olyan kellékek maradnak vagy kerülnek elérhető közelségbe, amelyek alkotó tevékenységet vagy együttes munkálkodást váltanak ki a gyerekekből.

2. A módszer lényeges elemét képzi az óvodapedagógusoknak a gyerekek és tevékenységek felé mutatott viszonyulása is. A hagyományosan tapasztalhatótól eltérően, ahol a kezdeményezésé és az irányításé a fő szerep, a nevelőktől elvárt magatartásmód a nondirektivitás, a háttérbe húzódás. Főként a megfigyelés és dokumentálás áll tevékenysége középpontjában, csak akkor avatkozik be a gyermekek tevékenységébe, ha azok kérik, vagy a testi épségük veszélybe kerül.

A program megalkotói számos projekt időtartamot kipróbáltak a 6 héttől a nyitott végű projektekig, végül a 3 hónapos projektet találták a legcélravezetőbbnek. Mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek alkalmazkodniuk kell az új helyzethez, szükséges megélni a meghatározott tartalom nélküli űrt, amelyet majd ők töltenek meg jelentéssel. A 3 hónapnál rövidebb programnak is kedvező hatása van, de nem olyan mély és épp ezért nem olyan hosszú távú.

A játékszerek kivonását minden érintett fél tudatos felkészítése előzi meg:
• a szakmai team felkészülése és tervezési fázis
szülői megbeszélés és közös megegyezés
• a gyerekek felkészítése

A projekt indításának fontos feltétele a szakmai team teljes egyetértése, valamint a szülők és a fenntartó támogatásának elnyerése is. A szülőkkel az előkészítés során szülői megbeszéléseken találkoznak, ahol részletesen ismertetésre kerül a program indokoltsága, lebonyolítása, valamint a várható nehézségek és változások.


A játékokat nem egyik napról a másikra, hanem hosszú előkészület után viszik ki a csoportszobákból. Heteken keresztül beszélnek róla, tervezik, gyűjtenek kreatív anyagokat, dobozokat, terméseket, textilt, stb., majd a felnőttek segítségével a gyerekek maguk viszik ki, csomagolják el az utolsó darabokat. Az, hogy milyen tartalommal töltik meg a három hónapot rengeteg tényezőtől függ. A gyermekek, az óvodapedagógusok, a szülők, de még az időjárás is hatással van a tevékenységekre. Van, ahol a beszélgetés, máshol az építkezés, vagy a drámajáték, s van, ahol a kézműveskedés kap nagyobb teret.

A pedagógusokat a megszokottól eltérő szemlélet kihívások elé állítja Ilyenek például:
• A pillanatnyilag unatkozó gyermeknek nem ajánlani semmit.
• Nem adni „jobb” ötletet a problémamegoldáshoz.
• Konfliktus esetén nem rögtön közbeavatkozni
• Követni a folyamatosan változó szituációkat
A program ideje alatt, a kihívásokkal való megküzdés során nemcsak a gyermekek fejlődnek, hanem a pedagógusok is különleges lehetőséget kapnak nevelési készségeik magasabb szintre fejlesztésére.

Ehhez segítséget nyújtanak:
• előzetes felkészítő tréningek
• hit önmagukban
• időt adni maguknak a fejlődésre
• team-munka
• szupervízió, a nevelőtestületen kívül álló tanácsadók segítségével

A programmal dolgozó óvodapedagógusok tapasztalatai szerint a három hónap alatt sokkal jobban megismerik a gondjaikra bízott gyermekeket, mint akár évek alatt. Minden gyermek megfigyelésére elegendő idő jut, továbbá arra is, hogy a folyamatok mozgatórugóit elemezzék. Ezeket a tapasztalatokat a szakmai team-mel és a szupervízorokkal megosztva és átdolgozva olyan gyakorlatra tesznek szert, amelyre más alkalommal, más módszerrel nincs lehetőségük.

A szülők programba való bevonása az egyik legfontosabb tényező. Ennek módszerei lehetnek:
• szülői megbeszélések (a program előtt, alatt és után)
• szülői konzultációk
• folyamatos tájékoztatás (pl. a faliújságon dokumentálva a napi történéseket)
• segítségkérés a gyűjtőmunkához

A tapasztalat az, hogy amikor ismertetik a szülőkkel a program indokoltságát, alapelveit és menetét, nagyrészt egyetértenek annak indításával. Természetesen előfordulhatnak kivételek. Egy olyan óvodában is jártunk, ahol a szakmai team az óvoda átépítése miatt halasztotta volna a program megvalósítását, de a szülők ragaszkodtak hozzá, mert 2 évvel ezelőtt már megtapasztalták annak áldásos hatásait és szerették volna, ha a gyermekük az iskolába lépés előtt még egyszer részt vehet benne. Maguk a szülők mondták el, hogy számukra fontos volt, hogy tudományos eredmények és egy az óvodától független szakmai szupervízió van a háttérben.

A program első hatásai szinte azonnal megfigyelhetők majd minden gyereknél. Természetesen van, hogy kisebb, van, hogy nagyobb mértékű változást észlelünk (ld. magatartási problémák, visszahúzódás esetén látványosan). Hosszabb távon az iskolakezdésnél mutatkoznak meg az eredmények, illetve még később a serdülőkorban, ami kihat az egész élethosszra is.

Rövid távú hatások számos területen megmutatkoznak. Nézzünk néhány példát ezek közül:
• jobban ki tudják fejezni magukat és jobban értik a társaikat, javul a kommunikációjuk
• jobban figyelnek egymásra
• szívesebben játszanak egymással
• elfogadóbbak a másik emberrel
• a strukturált, komplex társas tevékenység aránya nő
• kevesebb a konfliktus a gyerekek között és a felmerülő problémákat is gördülékenyebben oldják meg
• jobban tűnik a monotóniát
• könnyebben túlteszik magukat a frusztráción, kudarcon
• felfedezik képességeik határait (reálisabb énkép)
• koncentráltabb figyelmi teljesítményre képesek
• problémamegoldásuk ugrásszerűen fejlődik
• fantáziájuk, önkifejezésük fejlődik
• kézügyességük javul
• a magatartási problémák csökkennek

Fejlődnek, kialakulnak az életben való boldogulás fő meghatározói, amelyek közvetlenül nem taníthatóak, pl. konfliktuskezelés, együttműködés, frusztrációtűrés, továbbá a kommunikáció, kreativitás, önbizalom, önkontroll, társas kapcsolatok stb. Ezek az úgy nevezett életkompetenciák azok, amelyekre később a többi területen lehet építeni, hiszen ezek az életben való boldogulás fő meghatározói.

Tudományos kutatások és a mindennapi tapasztalatunk is azt mutatja, hogy az alacsony szocioökönómiai státusú, hátrányos helyzetű családok gyermekei sok tekintetben eltérő fejlődésmenetet mutatnak. Gyakran lemaradást tapasztalunk a kortársakhoz képest például a kommunikáció, frusztrációs tolerancia, érzelem-kezelés, elfogadás, konfliktuskezelés területén. Náluk gyakran azonnali, látványosabb fejlődés tapasztalható, hiszen több a pótolnivalójuk.

A Hatvany Irén Alapítvány a programgazda jóváhagyásával valamennyi érdeklődő számára információt biztosít, illetve előzetes egyeztetés után segítséget nyújt a projekt tervezésében, előkészítésében és a végrehajtásban.
Alapítványunk a www.jatekszernelkul.hu weboldalon folyamatosan jelenteti meg a programhoz kapcsolódó információkat, tájékoztatást ad a futó projektekről, illetve szükség szerint további tartalmakat helyez el, amelyek segíthetik az érdeklődőket a kapcsolattartásban, a program eredményes lebonyolításában. Forduljanak hozzánk bizalommal, keressenek elérhetőségeinken.

Fényképek

photo photo photo photo